Amikor a test a böjtöt - akár még a 12:12 IF-et is túlélési fenyegetésként éli meg 40 felett
- máj. 9.
- 2 perc olvasás
Ha a sejt szintű ásványianyag-arányok nincsenek rendben, a test a böjtöt nem regenerációként, hanem túlélési fenyegetésként éli meg.
Íme a biokémiai magyarázat, miért nem bírja valaki már a 12:12 IF-et sem:
1. A „Mellékvese-kifáradás” csapdája (Alacsony Na/K)
Ha a Na/K arányod alacsony, a sejtjeid nem tudják fenntartani az elektromos töltést. Egy ilyen állapotban lévő embernél a 12 órás étkezési szünet már kritikus stressz. A szervezet nem tud energiát mozgósítani a raktárakból, ezért jön a remegés, az „agyköd” és a kényszeres evés. A test egyszerűen pánikol. Az FMD lényege a takarítás (autofágia). De a takarításhoz energia és enzimrendszerek kellenek. Ha a Na/K pumpa nem működik, a sejtnek nincs energiája a „szemét” kidobására.
Eredmény: A méreganyagok felszabadulnak a zsírszövetből, de nem tudnak ürülni, így keringeni kezdenek a rendszerben, ami gyulladást, pattanásokat, fejfájást és extrém kimerültséget okoz.
2. A „Lassú Oxidáló” fala (Magas Ca/K)
A kálium érzékenyíti a sejteket a pajzsmirigyhormonra. Ha túl magas az arány (kalcium dominancia), az anyagcseréd lassú. Akinek nagyon magas a Ca/K aránya, annak a pajzsmirigy-működése sejt szinten gátolt. Az anyagcseréje olyan, mint egy vészüzemmódban futó motor. Neki még a 12 óra is túl hosszú, mert a szervezete képtelen hatékonyan váltani a cukorégetésről a zsírégetésre (metabolikus rugalmatlanság). Náluk a böjt nem autofágiát, hanem extrém lassulást és hízást is hozhat. A kálium érzékenyíti a sejteket a pajzsmirigyhormonra. Ha túl magas az arány (kalcium dominancia), az anyagcseréd lassú. Egy lassú anyagcserével a böjt tovább lassíthatja a pajzsmirigy funkciót, ami hajhulláshoz és extrém fáradtsághoz vezethet.
A pajzsmirigy az anyagcsere termosztátja. Ha a rendszer érzékeli a tápanyaghiányt (böjt) és közben nincs elég bioelérhető kálium a hormonok aktiválásához, a termosztátot még lejjebb tekeri.
Eredmény: Leesik a testhőmérséklet, megáll a fogyás (vagy hízás indul), és beüt a totális mentális köd. A böjt utáni első étkezésnél pedig a test minden kalóriát kétségbeesetten elraktároz zsírszövetbe, félve a következő „éhezéstől”.
3. Inzulin-instabilitás (Rossz Ca/Mg)
Ha a Ca/Mg arány eltolódott, a vércukorszint szabályozása instabil. Hiába akar valaki 16 órát böjtölni, ha 10 óra után a vércukra "leesik" . Az ilyen ember nem fegyelmezetlen, hanem a sejtjei nem kapnak üzemanyagot, mert az inzulin-magnézium tengely nem működik. Befolyásolja az inzulinfelszabadulást. Ha ez az arány elcsúszik, a szervezet nehezebben vált át ketózisba, és az IF/FMD alatt kínzó éhségrohamokkal vagy vércukor-ingadozással fogsz küzdeni.
Sokan azért böjtölnek, hogy javítsák az inzulinérzékenységüket.
De ha rossz a Ca/Mg arányod, a böjt alatt felszabaduló szabad zsírsavak tovább rontják a helyzetet, mert a magnéziumhiányos sejt nem tudja őket hatékonyan elégetni.
Az eredmény: Ahelyett, hogy javulna az anyagcseréd, a böjt végére még inzulinfüggőbbé válhatsz, és a kúra utáni első étkezésnél a tested masszív zsírtárolással reagál.
Mi a megoldás?
Mielőtt ráerőltetnél a testedre egy szigorúbb IF-et vagy egy böjtprogramot
Stabilizáld az elektrolitokat: Sokszor egy speciális "adrenális koktél" (kálium, nátrium, C-vitamin) több órát ad hozzá a böjtablakhoz szenvedés nélkül.
Támogasd a pajzsmirigyet: Ha lassú az oxidációd, először a bioelérhető káliumot kell rendezni.
Fokozatosság: Akinek a mutatói rosszak, a 12:12 IF és a böjt bármely változata, csak a hiányok pótlása után lesz regeneráló hatású.
Hozzászólások