LONGEVITY
Miért érdemes 40 felett funkcionális DNS/nutrigenomika tesztet csináltatni, a hosszú és minőségi élet érdekében?
A funkcionális genetika tesztek nem arra keresik a választ, hogy van-e valamilyen ritka, örökletes betegséged, hanem arra, hogy a mindennapi anyagcseréd, a méregtelenítésed és az idegrendszered HOGYAN MŰKÖDIK A GYAKORLATBAN, a nutrigenomika ezen belül pedig megadja a pontos megoldást (milyen konkrét tápanyagmolekulával tudod áthidalni a gyengeséget), hogyan bánik a tested a vitaminokkal, zsírokkal, szénhidrátokkal.
A funkcionális genetika nem egy merev ítélet, hanem dinamikus és cselekvés orientált. Nem azt mondja meg, hogy mi fog történni veled, hanem azt, hogy a tested gyári génállományából egyes gének, hogyan reagálhatnak a környezeti hatásokra, a stresszre és a tápanyagokra kedvezőtlen feltételek mellett.
A lényeg, hogy a gének kifejeződése - azaz, hogy a gyengeségeid tünetté válnak-e - FELÜLÍRHATÓ.
Ez az epigenetika. Azoknak az életmód és környezeti tevékenységeknek az összessége, amikkel vagy mindent megteszel azért, hogy a gyengítő génjeid ne fejeződjenek ki, vagy úgy élsz, hogy kifejeződnek és akkor a gyakorlatban és a valóságban is megjelennek az adott génhez kapcsolódó betegségek.
De ehhez pontosan tudnod kell, hogy melyik biokémiai útvonalad szorul támogatásra.
Ezt a tesztet EGY ÉLETBEN CSAK EGYSZER kell elvégezni, a genetikád nem változik. A tesztek 18 éves kor felett érhetők el.
Húszévesen az egészség magától értetődő. A tested még elképesztő tartalékokból működik: átbulizott éjszakák, krónikus stressz, rossz minőségű ételek vagy évekig szedett fogamzásgátlók mellett is tünetmentes tudsz maradni, mert a fiatalság energiája elnyomja a rejtett gyengeségeket.
A sejtszintű kompenzációs képesség csökkenni kezd, a belső raktáraid kiürülnek, és a veleszületett genetikai törésvonalaid hirtelen kézzelfogható fizikai és mentális tünetek formájában robbannak be - köszönhetően a hormonális változásoknak, a toxikus terhelés növekedésének is. Egyszer csak azon kapod magad, hogy megmagyarázhatatlan szorongás, belső feszültség, makacs agyi köd, alvászavarok vagy krónikus fáradtság, korlátozott ételtolerancia, hisztamin és emésztési problémák nehezítik meg a mindennapjaidat.
Epigenetikai kapcsolók
Az epigenetikai kapcsolók azok a biológiai mechanizmusok, amelyek meghatározzák, hogy a sejtjeidben lévő gének (az alaprajzod) be vannak-e kapcsolva (aktívak) vagy ki vannak kapcsolva (némák). A gének között lehetnek variánsok vagy más néven polimorfizmusok. A polimorfizmus (vagy SNP – Single Nucleotide Polymorphism) a DNS-lánc egy aprócska betűhibája. Olyan ez, mint egy recept a szakácskönyvben, ahol egy elírás miatt kicsit másképp kell elkészíteni az ételt.
Nem mindegy, hogy a tésztát szórd meg MÁK-al vagy RÁK-al
A funkcionális genetika és a nutrigenomika világában az epigenetikai kapcsolók jelentik a hidat a veleszületett hajlamaid és a mindennapi valóságod között.
...és pontosan itt dől el minden 40 év felett! Ugyanis az, hogy a genetikai variánsaid (a DNS-edben lévő veleszületett gyengeségek vagy polimorfizmusok, mint a lassú COMT vagy az MTHFR) valódi problémát okoznak-e a mindennapokban, vagy csendben maradnak, szinte teljes egészében az epigenetikai kapcsolóktól függ.
A változókor (perimenopauza és menopauza) nemcsak egy hormonális átmenet, hanem egy drasztikus, rendszerszintű epigenetikai programváltás a női szervezetben.
Amikor azt mondjuk, hogy a változókor epigenetikai változást hoz, az azt jelenti, hogy bár a DNS-ed (a gyári kódod) pontosan ugyanaz marad, a hormonális zuhanás hatására a tested radikálisan átírja azt, hogy melyik géneket kapcsolja BE, és melyeket kapcsolja KI.
Az Ösztrogén mint „Génkapcsoló” elvesztése
Az ösztrogén nemcsak a termékenységért felel. A sejtjeink szintjén az ösztrogén egy rendkívül erős epigenetikai szabályozó: mint egy gyengéd karmester, évtizedeken át szigorúan elnyomta (kikapcsolva tartotta) a gyulladásért, a csontritkulásért és az érelmeszesedésért felelős géneket, miközben bekapcsolva tartotta a szív- és érrendszert, illetve a mitokondriumokat védő folyamatokat.
A változókorban: Amikor az ösztrogénszint zuhanni kezd, ez a biokémiai kontroll megszűnik. A korábban „alvó”, elnyomott esetleges genetikai gyengeségek (mint a lassú COMT, a hiányzó GstM1 máj-gén, vagy a gyenge SOD2 antioxidáns védelem) hirtelen mind aktiválódnak.
Miért pont most robbannak be a tünetek?
Ezért van az, hogy egy nő 40-50 éves koráig tökéletesen tolerálhatja a krónikus stresszt vagy a helytelen táplálkozást, de a változókorba lépve hirtelen fejbe kólintja a valóság:
-
Az ösztrogén hiánya és a megváltozott metiláció miatt egy lassú COMT gén még lassabbá válik. A szervezet képtelen lebontani a stresszhormonokat, ami hirtelen berobbanó szorongást, pánikrohamokat, éjszakai hőhullámokat és belső vibrációt okoz.
-
A belső rozsdásodás (Fenton-reakció) felgyorsulása: Az ösztrogén csökkenésével a szervezet hajlamosabbá válik a vas felhalmozására a szövetekben. Ha a réz-szabályozás nem működik (mert pl. a máj a GstM1 gyengeség miatt túlterhelt), a vas elszabadul, reakcióba lép az oxigénnel, és sejtszintű gyulladást indít el.
Ezért mondjuk, hogy a változókor csak tükröt tart az addigi életmódodnak!
A tesztben 36 gént vizsgálunk, ebből íme 8 kulcsgén, ami meghatározza a változókori biokémiádat:
-
COMT: A stresszhormonokat bontó enzim, amelynek variánsa okozza a változókori éjszakai szorongást és belső vibrációt.
-
CYP1B1: Az ösztrogén-lebontás májbeli útelágazása, amely megmutatja, hogy a szervezet a biztonságos vagy a daganatkockázatot növelő, toxikus útvonalat választja-e pl hormonpótlásnál
-
mnSOD2: A mitokondriumok belső testőre, amelynek variánsa esetén a változókori vas-felhalmozódást (Fenton-reakció) és la etaglózó fáradtságot okoz.
-
GSTM1: A máj II-es fázis méregtelenítésének kulcsgénje, ha hiányzik a máj konjugációs (semlegesítő) kapacitása drasztikusan lecsökken, a fázis I. által már reaktívvá tett, veszélyes köztes méreganyagok pedig hosszabb ideig keringenek a szövetekben, sejtszintű károsodást, kifejezett vegyszer-érzékenységet (szintetikus illatok, kipufogógázok, gyógyszerek lassú lebontása) és jelentős oxidatív stresszt okozva
-
VDR: Ez a gén megmutatja, hogy a sejtjeid receptorai mennyire képesek hatékonyan megkötni és a sejtmagba juttatni a keringő D-vitamint.
-
IL-6 & TNF-alpha: A szervezet fő gyulladáskeltő citokinjei, amelyek az ösztrogénvédelem kiesésével hirtelen változókori ízületi fájdalmakat, vizesedést és krónikus stresszterhelést indíthatnak el.
-
FTO: Az inzulinrezisztencia és a metabolikus rugalmasság génje, amely feltárja a sejtek receptorhibáit, rávilágítva a makacs „változókori pocak” valódi okára.
-
COL1A1: A bőr feszességét és a csontok vázát adó I-es típusú kollagén termelőgénje, amelynek hanyatlása az ösztrogénhiánnyal és a réz hiányával karöltve drasztikus bőrmegereszkedést és mély ráncosodást okoz.
STOP TÁPLÁLÉK KIEGÉSZÍTŐ RULETT! Ismerd meg a működésed és add a testednek pontosan azt, amire szüksége van. Ez a prezíciós szemlélet.
Egyenesítsd ki a kérdőjeleket a táplálkozással kapcsolatban és tesztelj!
